Kapnikbánya története és legfontosabb látnivalói:
Kapnikbánya (románul Cavnic) város Romániában, Máramaros megyében. Alsó- és Felsőkapnik egyesülése.
Fekvése
Nagybányától 32 km-re keletre, a Partium és a történelmi Erdély határán, a Gutin-hegységben, az Öreg-Gutin 1443 m magas csúcsa alatt, egy 6 km-es völgyvonulatban fekszik.
Nagybányától 32 km-re keletre, a Partium és a történelmi Erdély határán, a Gutin-hegységben, az Öreg-Gutin 1443 m magas csúcsa alatt, egy 6 km-es völgyvonulatban fekszik.
Nevének eredete
Nevét a Kapnik folyóról kapta, amely mellett épült. A szláv kopaonik (= az amit megástak), utótagja az ércbányászattal kapcsolatos.
Nevét a Kapnik folyóról kapta, amely mellett épült. A szláv kopaonik (= az amit megástak), utótagja az ércbányászattal kapcsolatos.
Története
Ősi bányásztelepülés, itt már a rómaiak is bányásztak.
1336-ban, Károly Róbert király korában Capnic néven említik, már ekkor község jellege volt.
Kapnikbánya már a 15. században a vidék bányászatának központja.
1455-ben Hunyadi János megerősíti Kapnikbánya régi szabadalmi jogait - Nagybánya és Felsőbánya szabadalmaival együtt.
Az itteni bányászat és a község azonban már ebben az első időszakában is sokat szenvedett:
1460-ban a törökök lerombolták, emiatt egy időre szünetelt is itt a bányászat.
1465-ben Mátyás király ismét megerősíti a település szabadalmi jogát.
A 16. század elején újból virágzásnak indult, de az erdélyi fejedelmek és a magyar király közötti bányákért folyó harc annyira tönkretette az itteni bányákat, hogy a 16. század második felére a bányaművelés már teljesen szünetelt.
1571-ben Miksa király újból elkezdte a bányák művelését, azonban azok ismét a Báthoriak kezébe kerültek.
Ősi bányásztelepülés, itt már a rómaiak is bányásztak.
1336-ban, Károly Róbert király korában Capnic néven említik, már ekkor község jellege volt.
Kapnikbánya már a 15. században a vidék bányászatának központja.
1455-ben Hunyadi János megerősíti Kapnikbánya régi szabadalmi jogait - Nagybánya és Felsőbánya szabadalmaival együtt.
Az itteni bányászat és a község azonban már ebben az első időszakában is sokat szenvedett:
1460-ban a törökök lerombolták, emiatt egy időre szünetelt is itt a bányászat.
1465-ben Mátyás király ismét megerősíti a település szabadalmi jogát.
A 16. század elején újból virágzásnak indult, de az erdélyi fejedelmek és a magyar király közötti bányákért folyó harc annyira tönkretette az itteni bányákat, hogy a 16. század második felére a bányaművelés már teljesen szünetelt.
1571-ben Miksa király újból elkezdte a bányák művelését, azonban azok ismét a Báthoriak kezébe kerültek.
1588-ban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a bányákat bérbe adta Herberstein Felicián-nak, aki rablógazdálkodásával teljesen tönkretette azokat.
Ettől kezdve a 18. század elejéig a kapniki bányák az erdélyi fejedelmeké voltak, akik azokat állandóan bérlők útján műveltették.
1620-ban Bethlen Gábor megvonta a bérletet ifj. Herneistein Felicziántól és saját kezelésbe vette a bányákat, azonban halála után ismét haszonbérbe adták azokat.
Különb gazdálkodás azonban a Rákócziak idején sem folyt itt.
A vasvári béke alapján Kapnikbánya – Erdély végvidékeként – továbbra is az erdélyi fejedelmek kezén maradt, I. Apafi Mihály alatt még sorsa rosszabbra fordult, az ő halála után szünetelt is itt a bányászat 1691-től 1702-ig, mikor a bécsi kormány újra megkezdte és fellendítette itt a bányaművelést:
1706-ban a Kővárvidék ide tartozó falvainak (Kápolnok, Gyertyános és Garbonácz) lakosságát kötelességük teljesítésére szorították - bár e falvakat szerette volna elperelni a Kővárvidék ura, de ez nem sikerült neki.
Az utolsó tatárjárás során, 1717-ben Kapniknál benyomuló krími tatár hadak lerombolták a települést, de ezt követően a Bagossy László vezérlete alatt álló tiszaháti nemesség csapatai szétverték őket.
Ettől kezdve a 18. század elejéig a kapniki bányák az erdélyi fejedelmeké voltak, akik azokat állandóan bérlők útján műveltették.
1620-ban Bethlen Gábor megvonta a bérletet ifj. Herneistein Felicziántól és saját kezelésbe vette a bányákat, azonban halála után ismét haszonbérbe adták azokat.
Különb gazdálkodás azonban a Rákócziak idején sem folyt itt.
A vasvári béke alapján Kapnikbánya – Erdély végvidékeként – továbbra is az erdélyi fejedelmek kezén maradt, I. Apafi Mihály alatt még sorsa rosszabbra fordult, az ő halála után szünetelt is itt a bányászat 1691-től 1702-ig, mikor a bécsi kormány újra megkezdte és fellendítette itt a bányaművelést:
1706-ban a Kővárvidék ide tartozó falvainak (Kápolnok, Gyertyános és Garbonácz) lakosságát kötelességük teljesítésére szorították - bár e falvakat szerette volna elperelni a Kővárvidék ura, de ez nem sikerült neki.
Az utolsó tatárjárás során, 1717-ben Kapniknál benyomuló krími tatár hadak lerombolták a települést, de ezt követően a Bagossy László vezérlete alatt álló tiszaháti nemesség csapatai szétverték őket.
A kapniki bányák
Az itteni bányáknak két aknájuk és két altárnájuk volt.
Kapnikbányát 7 km hosszúságú bányavasút kötötte össze a Felsőbányáig húzódó vasútvonallal.
A bányákhoz több zúzó és hengermű, valamint nagy kohótelep is tartozott.
A város maga két részből áll: „Alsó- és Felső Handal”-ból. Alsókapnik volt a kincstári kohótelep. Felsőkapnikon pedig a bányaművek voltak.
Az itteni bányáknak két aknájuk és két altárnájuk volt.
Kapnikbányát 7 km hosszúságú bányavasút kötötte össze a Felsőbányáig húzódó vasútvonallal.
A bányákhoz több zúzó és hengermű, valamint nagy kohótelep is tartozott.
A város maga két részből áll: „Alsó- és Felső Handal”-ból. Alsókapnik volt a kincstári kohótelep. Felsőkapnikon pedig a bányaművek voltak.
Nevezetességek
•Az 1717-ben a benyomuló krími tatár hadakon aratott győzelem emlékére egy 3 méter magas emlékoszlopot emeltek a következő felirattal: „Anno 1717. us que hic fuerunt tartari.”
•Sípálya
•Az 1717-ben a benyomuló krími tatár hadakon aratott győzelem emlékére egy 3 méter magas emlékoszlopot emeltek a következő felirattal: „Anno 1717. us que hic fuerunt tartari.”
•Sípálya
Erika Panzió
Vendéglátás Koltón !
Válassz nyelvet!
